A vastagbél daganatos betegsége az elmúlt két-két és fél évtizedben, mint minden más daganatos betegség, nagymértékben megemelkedett. Éppen ezért az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki ennek a betegségnek a szűrését. Dr. Varga István, a MediCall sebész szakorvosa a tünetek fontosságára hívja fel figyelmünket, illetve a műtéti megoldásokról ad információt.

Milyen gyakori a vastagbéldaganat?

A vastagbéldaganat a fiatal felnőtt kortól kezdődően minden életkorban előfordulhat, ezért a tüneteket nagyon komolyan kell venni. A betegség okozójának ma leginkább az élelmiszertartósítókat jelölik meg, de alapja lehet a gyulladásos vastagbélbetegség is.

A daganat kiindulása nagy százalékban a teljesen jó indulatú polipokból indul ki, amely néhány év megléte után rosszindulatú daganattá válik.

Melyek a tünetek? 

Jellegzetes tünetei fokozott figyelmet érdemelnek, melyek mellett nem mehetünk el. Ilyen a véres széklet megjelenése, amely a vastagbél bármely szakaszából indulhat. Ha a széklet friss piros vér formájában jelenik meg akár székelés előtt, akár székelés után, az mindig a végbélnyílás közeléből származik,  amely lehet aranyérből,  de lehet a vastagbél alsó szakaszának  daganatából vagy éppen a végbél daganatából is. Ha a széklet alvadékos jellegű vért tartalmaz, akkor az a vastagbél felsőbb szakaszából származik.

A vastagbél daganatának szűrése éppen ezt használja ki, mert  a még láthatatlan  vért is kimutatja, amely a székletben van. Ezért javasoljuk mindenkinek, hogy aki meghívást kap a szűrővizsgálatra, az feltétlen jelenjen meg. Ez csak egy laboratóriumi vizsgálat.

Amennyiben a székletben vér van -akár látható, akár nem látható formában-, annak feltétlen javasoljuk a teljes vastagbél kivizsgálását. 

Vezető tünetegyüttes lehet a széklet viselkedésének (habitusának) megváltozása, amely állhat abból, hogy állandó hasmenés jelentkezik. Az is előfordul, hogy a napokig tartó szorulás után hasmenés következik, és ez váltja egymást (újra szorulás majd hasmenés).

Miből áll a kivizsgálás?

Jelenleg a legkorszerűbb a vastagbéltükrözéses  vizsgálat  (Colonoscopia), amellyel áttekinthető az egész vastagbél, és az esetlegesen még jó indulatú polip vagy az esetleg már vérzést okozó polip, vagy a már kialakult daganat felderíthető. A polipok nagy része eltávolítható, melyből szövettani vizsgálatot végeznek. Ez dönti el, hogy szükséges-e műtéti beavatkozás vagy sem. 

A colonoscopiás vizsgálattól sokan félnek, de el kell mondanunk, hogy az elmúlt évtized komoly áttörést hozott az eszközök terén. Ma már egy egészen vékony eszközzel történik a vizsgálat, amely a beavatkozás fájdalmasságát nagymértékben csökkentette. Aki ennek ellenére is fél a beavatkozástól, kérheti az altatásban történő vizsgálatot. 

Amennyiben daganatot diagnosztizálnak, akkor abból is történik szövettani vizsgálat, majd ezt egy teljes kivizsgálás követi (hasi ultrahang, hasi CT, részletes laboratóriumi vizsgálat). 

A daganat vagy az eltávolíthatatlan polip esetében műtéti megoldás válik szükségessé.

Hogyan történik a műtéti beavatkozás?

Sok helyen laparoszkóppal történő műtétet végeznek, amely esetben 4-5 helyen fél-egy cm-es metszést ejtenek, és ezeken a kicsiny nyílásokon keresztül történik a műtét. Csak azon a helyen történik nagyobb metszés, ahol a beteg bélszakasz eltávolítása történik a hasüregből. Természetesen, ha a daganat kiterjedése indokolttá teszi, illetve ha az a környező szervekkel is összekapaszkodott, és a laparoszkópos eszközökkel már nem hozzáférhető, akkor nyitott hasi műtétet végeznek.

Sokan félnek a vastagbél hasfalra történő előhelyezésétől. Ezt az eljárást mikor szükséges alkalmazni?

A szűrésnek éppen ez legfontosabb vívmánya, mert ha időben felismerjük a vastagbéldaganatot, akkor nagy valószínűséggel erre nem kerül sor. Ha mégis, akkor az csak átmeneti jellegű. 

Nem hallgathatjuk el azt, ha a daganat a végbélnyílástól számítva 4 centiméteren belül van és operábilis is a daganat, akkor elkerülhetetlen a vastagbél hasfalra történő előhelyezése. Ennek nem sebésztechnikai oka van, hanem anatómiai. Ezen szakaszon belül van a záróizomzat beidegzése, és ennek eltávolítása esetén a széklettartás nem jön létre. Minden más estben törekszünk arra, hogy a beteg életminősége ne szenvedjen kárt, hanem további teljes életet élhessen.

Milyen lehetőségei vannak a műtét utáni kezelésnek?

A műtét utáni kezelés függ a daganat szövettanától, a környezeti nyirokcsomók állapotától és az esetlegesen már kialakult áttétektől. Ezek teljes áttanulmányozása után az onkológus dönt a további kezelésről, annak szükségességéről. A daganatos beteget minden esetben az onkológia tartja megfigyelés alatt, és nem veszíti szem elöl, mert ezzel tudjuk betegeink életét még évekre meghosszabbítani.

Bővebb információra van szüksége a vastagbéldaganattal kapcsolatban?

Bizonyára Ön is szembesült azzal, hogy az egyes betegségekre vonatkozó internetes “öndiagnózis” sokszor félrevezető és rémületkeltő. Menjen Ön is biztosra, használja a MediCall alkalmazást, és beszéljen onkológus és sebész szakorvosainkkal, akik pontos felvilágosítást és megnyugtató tanácsot adnak Önnek!

A MediCall szakorvosai a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőek!